"Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom
műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme
könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit
is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete.
Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját
s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét
alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és
modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai."
(József Attila: Töredékek)
"Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szivemben a halál. De jogom van
és lélek vagy anyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibírnám,
ha nem vagyok szabad!"
( József Attila: Levegőt! )
|
Mi magyarok, balhés egy nép vagyunk. Hazát foglaltunk, kalandoztunk, építettünk, romboltunk.
Éltünk, élünk, megmaradtunk. Mindenkor ragaszkodtunk nyelvünkhöz és szabadságunkhoz. Nos, mint az alább olvasható - nekünk engedélyezték a magyar nyelv használatát és szabadságunk talán sohase volt - ha volt is, belekóstoltunk, de megtartani nem tudtuk! Mellényt döngetünk, de összefogni nem tudunk! A 'kpluna' honlap témája, a magyar nyelv legszebb kifejező eszköze: a magyar vers. Ha valami, akkor ez az, ami összeköti a magyarságot a világon mindenütt. Nyelvünk erejében hiszek, a magyar kultúra terjesztése pedig minden magyar embernek kötelező feladata, ha módja van rá. Lehet a hatása csekély - eszköze válogatja - , de már megéri, ha a fizettség egy lelkes anyuka köszönö szava, mikor gyermeke sikert ér el a honlapon meghallgatott és megtanult verssel! Kellemes böngészést! kpluna. Íme, a magyar nyelv használata engedélyezve! /még/
1844. évi II. törvénycikk
a magyar nyelv és nemzetiségről Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. § Országgyülési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 4. § A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte a magyar nyelv használtassék. 5. § A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja; - azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén. 6. § A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók. 7. § A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el. 8. § Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassék; - nem különben 9. § Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen. |
