A magyar költészet kultúrtörténete.Történelmi áttekintés.Írott emlékeink nem maradtak fent, elsősorban régészeti anyagok és a környező népek írott, valamint a néphagyomány által megőrzött forrásokra támaszkodhatunk. Köszönhető mindez "pogány" kultúránk és törzsi berendezkedésünk - fennmaradásunk érdekében történő - erőszakos elnyomásának, a keresztény kultúra, latin írásbeliség elterjesztésének és a feudális társadalom tudatos kiépítésének. A "Forrásirodalom" címszó alatt a magyar történelem korai szakaszáról, mítoszainkról, népi hagyományainkról szóló forrásokat talál az olvasó. Ősköltészetünkről, nyelvünkről, hitvilágunkról, a néphagyományban és szórványemlékekben, valamint latin forrásokban megőrződött töredékek nyújtanak információt. Az első magyar nyelvű írásos szórványemlék a Tihanyi Apátság alapítólevele (1055). Már a XI. századtól, a latin nyelvű írásbeliség elterjedésével, maradtak fent kódexek, világi és egyházi irodalmi anyagok. Jelentős irodalmi szövegünk az Intelmek könyve Imre herceghez (Libellus de institutione morum ad Emericum, 1013-1015) . Legelső magyar szövegemlékünk, a Pray-kódexben őrződött meg: a 'Halotti beszéd és könyörgés' (1192-1195). Az első szépirodalmi szövegünk, egyben első versünk, bár fordítás latinból, az 'Ómagyar Mária-siralom (1300 tájáról)'. Népi forrásból származnak a magyar-székely rovásírásos emlékek, melyek körül számtalan tudományos és tudománytalan vita zajlik. Magyar nyelvű történeti művek nem maradtak fent. Az évkönyvek, geszták és krónikák az Árpád-korban már kizárólag latin nyelven íródnak. Latin nyelvű történeti szövegünk Anonymus műve, a Gesta Hungarorum (1200 körül), /ford. lásd: "Forrásirodalom"/ melyben a szerző az őshazából ("Szkítiából") való indulástól Géza fejedelemig írja le a magyar történelmet, a hun-magyar közös származás alapján. IV. (Kun) László klerikusának, Kézai Simonnak műve a Gesta Hunnorum et Hungarorum (1238 körül). A hunok és a magyarok történetét külön-külön mondja el. Nagy Lajos korában készült, korábbi geszták és krónikaszövegek alapján a Képes krónika (Chronicon pictum 1358). Kálti Márk munkája, iniciálékkal és miniatúrákkal díszítve, a király lányának jegyajándékaként. Mátyás krónikása Thuróczy János volt (kb. 1435 - 1489), műve: Chronica Hungarorum (1488). A fenti, kiemelt irodalmi emlékeken túl, szerencsére jóval gazdagabb anyag áll a rendelkezésünkre.
kpluna_HU.
|
